Sop vidék
Ezek a nagyon dinamikus, páros lüktetésű (2/4) táncok kivételes virtuozitást kívánnak meg elsősorban a férfi táncosoktól. A temperamentumos előadásmód kiáltásokkal jut kifejezésre a táncok tetőpontjain. A ritmikus motívumokat fürge könnyedségge, gyakori ugrásokkal hangsúlyozzák. A karok és a fej mozdulatainak összehangolása a lépésekkel még jobban kiemeli a dinamikus figurákat. Elsősorban női táncoknál jellemző a natriszane mozgás, amely az egész felsőtestet rezegteti, és vele együtt hangosan csörögnek az érmékből fűzött nyakláncok.
Alapelemek
Oldalsó rugások
Alacsony és magas lerugások
Köröcskék a földön és a levegőben
Fonó mozgás a lábbal
Lerugás sarokkal
Natriszane
Változatok és metrumok
Sopszko horo – 2/4
Graovszko horo – 2/4
Petrunino – 12/16
Csetvorno – 7/8
Küsztendili racsennik – 7/8
Trojcse – 3/4
Kopcse – 7/16
Jovino – 7/8+11/8
Dilmano – 8/8
Szedi Donka – 7/8+7/8+11/16
Bisztriska kopanica – 11/16
Rituálék
„Szurvakari”
„Lazarki”
„German”
„Zagovezni”
Népviseletek
A hölgyek övet kötnek a derekukra a sötét színű kaftán fölé. A férfiak többnyire fehérruhásak gyapjúnadrággal.
Trák vidék
A trák ember erősen kötődik az anyaföldhöz, amit a táncában is kifejezésre juttat, hiszen minden lépéstípust a földhöz tapasztott lábak képzetével ad elő. A legjobb példa erre a térség legjellegzetesebb lépése, a tropoli, azaz a lábak földbe döngölése. Ebből a térségből híresen virtuóz, magas szintű kavalmuzsika származik.
Alapelemek
Oldalsó rugások
Erős dobbantások
Ollózó lábak
Lerugások
Egyenes lábemelés
Taps kézzel és a test más részein
Változatok és metrumok
Kopanica – 11/16
Buenek – 2/4
Trite pati – 4/8
Racsenica – 7/8
Dzsinovsko – 2/4
Pravo trakijszko – 2/4
Bucsimis – 15/16
Pajdusko – 15/16
Rituálék
Gergiovden
Koledari
Kukeri
Todorovden
Lazarki
Peperuda
Trifon zarezan
Népviseletek
Főleg a női ruha szélső részein gazdag hímzések találhatók, a férfi viselet feketeruhás, gyakran zöld mellénnyel.
Rodopei vidék
A Rodope hegységben széles és sima lépésekkel táncolnak, amelyeket sokszor vidám kiáltásokkal hangsúlyoznak, főként a férfiak guggolása vagy térdepelése közben, akik súlyos, terpesztett léptekkel táncolnak. A hölgyek általában szoros, zárt körben fogódzkodnak össze, sétáló lépésekkel, visszafogott ugrásokkal. Szinte kivétel nélkül minden táncot énekkel kísérnek, gyakran meghatározott metrum nélkül.
Alapelemek
Változatok és metrumok
Szvornato – 9/8
Csukalo – 2/4
Pravo rodopszko – 2/4
Rituálék
Népviseletek
Felismerhető a kockás kötényekről, ill. a férfiak vállán átvetett piros sálról.
Pirini vidék
A férfiak tánca gyarkan tartalmaz akrobatikus elemeket, előadásmódjuk érzelemdús, férfias és kifejező. A női táncokból az erő és méltóság árad. Általában mérsékelt tempójú énekekre táncolnak. A férfiak táncának ritmusa fokozatosan gyorsul föl a játék ideje alatt. Magas lépteik egyfajta harcakészséget sejtetnek, ami összeegyeztethető a térség hányattatott történelmével. Jellegzetes hangszerelés a két zurna (erőteljes hangú furulya) és dob kombinációja.
Alapelemek
Ugrások
Kifutások és rugózás
Néhány ütemes szünetek
Forgások
Térdeplés és a test előredöntése
Változatok és metrumok
Makedonszko horo – 7/8
Igra na dvamina – 3/4
Tezskoto – 8/8
Sirto – 7/8
Dzsangurica – 9/8
Malesevszko – 2/4 vagy 7/8
Csetvorno – 7/8
Petrunino – 12/16
Rituálék
Kukeri
Koledari
Szegyanki
Szvatba
Népviseletek
A női viselet rendkívül színes, ékszerekben gazdag. A férfiak szoknyát vesznek a fehér alapruházatra.
Észak-Bulgáriai (szevernyaski) vidék
A másképpen szevernyaski néven emlegetett táncokat a könnyed, légies előadásmód jellemzi. Az aprólékos, ugrásokkal teli mozdulatokat gyors lábmozgás, változatos kézjáték és jellegzetes kiáltások kísérik.
Alapelemek
Sok dobbantás
Szinkópák
Fonatok
Guggolások
Fürge lábak
Változatok és metrumok
Rakovata – 2/4
Szitno vlasko – 2/4
Dajcsovo – 9/8
Eleno mome – 13/16 vagy 7/8
Pravo horo – 2/4
Dunavsko horo – 2/4
Pajdusko – 5/8 vagy 5/16
Cserkezko – 9/8
Gankino horo – 11/16
Rituálék
Lazarki
Dojli
Ruszalii
Trifon zarezan
Gergiovden
Kapanszka szvatba
Peperuda
Népviseletek
A színek és díszítések széls skálán mozognak, főlega férfiruházat nagyon részletes kidolgozású.
Dobrudzsa vidék
Nyugodt és magabiztos léptekkel táncolnak Dobrudzsa térségében. Derű hatja át a jellegzetes testtartást és a sima mozdulatokat, amelyekben kiemelt szerep jut a karok és a vállak mozgatásának. A kinyomott mellkas és az enyhén hátradőlt testtartás egyértelműen elhatárolja a többi régió stílusától. Mivel a dobrudzsai ember életét a mezőgazdasági munka tölti ki, táncában szereti bemutatni ennek elemeit. A lágy női kézmozdulatok például kenyérdagasztásra emlékeztetnek, míg a férfiak gyakran utánozzák a kévézés vagy a betakarítás egyes mozzanatait.
Alapelemek
Piling
Járás ugrással
Dobogás
Jellegzetes dobbantások
Csoszogások
Guggolás és átfordulás a földön
Játék a vállakkal
Változatok és metrumok
Szborenka – 2/4
Raka – 2/4
Danec – 2/4
Buenek – 5/8
Pajdusko – 5/8
Racsenik – 5/8
Szej, Szej bob – 5/8
Braszni carvul – 9/16
Izhvarli kondak – 13/16
Cserkezkata – 13/16
Trankata – 2/4
Opasz – 7/8
Kucata – 7/8
Rituálék
Buenek
Enyova bula
Brazaja
Begunec
… és sok, betakarítással kapcsolatos rituálé.
Népviseletek
Tipiku női ruhadarab a mellény és a kacsulo (sapka) vagy a vastag kalcuni (kamásli) a férfiaknál.
